Széles utat!

Egy laza mozdulattal felnyitom a csomagtartót, behajítok két bőröndöt és egy kismotort, plusz még ezernyi kisebb és nagyobb zacskót, táskát, dobozt, ahogy éppen adódik. Hihetetlen, hogy mit el nem nyel egy családi kombi csomagtartója. Megszokja az ember, hogy van hely, kis túlzással elviheti magával a ruhásszekrényt is nyaralni, ha úri kedve úgy diktálja. Aztán, miután ehhez jól hozzászokott, és polgári kényelembe süppedt, átül egy motorra, és az első, amivel szembesül az az, hogy a motornak alap esetben nincsen csomagtartója.

Igen, ez a helyzet. Nem az a kérdés, hogy mekkora, hogy hány zsák krumpli, hány rekesz sör fér el a puttonyban. Egyáltalán nincs csomagtartód, semmilyen. Pakolni, meg ugye kell, elvégre nagyon trendi dolog egy pőre bankkártyával járni a világot, de azt nem tudod magadra húzni, ha esik az eső, ha hideg van. Nem segít a MasterCard. A Visa sem. Nem mész a plasztikkal semmire akkor sem, ha defektet kapsz, és meg kellene gombázni a hátsó gumit. Illetve, de: hívhatsz trélert, és fizethetsz, mint a katonatiszt.

Szóval, megvan álmaid vasa, gurulsz vele egyet kettőt, és rájössz arra, hogy bizony kellene valami tároló alkalmatosság a paripára.

Hátizsák- mint elsődleges megoldás

Kézenfekvőnek tűnik egy hátizsák. Nyilván van egy otthon,belehajigálsz ezt azt, és már lehet is csapatni. Rövid távon, semmi gond, ez jó megoldás lehet, a legszükségesebbek beleférnek, nem kell lezárni, nincs felesleges súly a motoron, nem növeli meg a légellenállásodat, sőt, a gép súlyelosztásába sem nagyon zavar bele. Mondjuk nem szeretnék úgy elesni, hogy a hátamon van, és az ásványvizes palackon landolok, de ez egy másik témakör.

Hogy kinek mi a rövidebb- vagy hosszabb táv/idő, amíg nem zavarja a hátizsák az egyénenként változó, láttam fazonokat egész komoly távokat gurulni hátizsákkal, nem is kicsivel és elvoltak, köszönték szépen.

Engem speciel zavar, hogy a hátamon van, már rövid távon is. Korlátoz a mozgásban, meleg, nem szellőzik úgy a kabátom, ahogyan kellene, mert a szellőzőket hátul elzárja. Plusz még ott van a már említett bukás, nem szeretném a hátamon a defektjavító készlettel és a kulccsomómmal előadni a mutatványt. Szóval valami más kell nekem.

Soft vagy hard?

Ki ezt, ki azt szereti. Mármint a tároló dobozokat illetően, nem kell itt semmi másra gondolni, ez egy motoros blog kérem! Ebben az esetben is, (mint mindig) két oldala van az éremnek.

Kezdjük a puha dolgokkal, a textilből/pvc stb. készült málhákkal.

Pozitívumok:

- Olcsó. Pontosabban, olcsóbb. Egy három részes rendszer kb. harmadannyi pénzből beszerezhető mint műanyag vagy alu rokonai. Persze, itt is a határ a csillagos ég, de nagyságrendileg azért nem tévedünk, ha kijelentjük: harmadannyi pénzből jutsz ugyanannyi tárolóhelyhez.

- Könnyű. Egy műanyag vagy alu doboz önmagában is 5- 6 kiló, ha ezt megszorozzuk hárommal és hozzáadjuk a rögzítő keretek súlyát 20 kiló környékén járunk, és még egy papírzsepit sem csomagoltál el magadnak. Ezzel szemben ha textilből készült tárolóim vannak könnyebb lesz a paripa 20 kilóval. Azonos mennyiségű csomag mellett. 20 kiló pedig nagyon nem mindegy, legalábbis szerintem.

- Egyszerű le és felszerelni. Akár több motoron is használhatóak ugyanazok a nyeregtáskák, nincsen típus specifikus rögzítőelem. Ha szükség van rájuk, pár perc alatt fenn vannak a helyükön, amikor meg nem kellenek, gyorsan le lehet kapni őket a gépről, nem rondítják az összképet.

- Biztonságosabbak egy baleset bekövetkezte esetén. Statisztikai adatok szerint elég sok végtag sérülést okoznak eséskor a kemény dobozok. Ezzel szemben textil rokonaik kíméletesebben bánnak pl. a bokáddal, ha sikerül egy bukáskor alájuk kerülni. Számomra, kezdő számára ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont.

Hátrányok:

- Optikailag nem annyira "dögös", "off- roados" a gép, mint egy műanyag vagy alu doboz szettel. Persze, ízlések és pofonok, kinek mi tetszik, de ez is egy szempont lehet a döntéskor.

- Nem zárható igazán biztonságosan. Ebben a kérdésben kétségtelenül hátrányban vannak a soft málhák. Ha "érdekes" helyekre utazol, és benne van a pakliban, hogy hosszabb időre ott kell hagynod valahol a gépet, akkor gondoskodni kell málháid biztonságáról, nehogy jóakaratú emberek véletlenül beletegyenek valamit... :) Vagy egyszerűen trombitának nézzék és megfújják az egész díszes pakkot.

- Ha sérülékeny dolgokat szállítasz, amelyek ráadásul nagy értékűek (kamerarendszer, fényképezők, optikák, laptop, kütyük stb.) akkor egy soft táska nem igazán megfelelő választás a biztonságos tárolásra és szállításra.

- Nehezebben pakolható. Sokan ezt hozzák fel ellenérvként, ezzel azért én egy picit vitatkoznék. Top case esetében minden bizonnyal praktikusabb egy műanyag/alu doboz, mint egy hengertáska, de az oldalsó dobozok esetében már nem egyértelmű a helyzet. Sőt. A soft málha, pontosan azért mert soft kicsit rugalmasabban pakolható, a merev falú dobozok űrtartalma annyi amennyi, nem lehet "megtömni" őket.

Nézzük akkor a hard szekciót!

Pozitívumok:

- Optikailag kétségtelenül fel tudják dobni a gépet. Jól néznek ki, na. (Bár, a fene tudja, nekem annyira nem tetszenek ezek a legokockák...)

- Biztonságosan lehet őket zárni, kevesebb eséllyel "tesznek bele" valamit, mint a soft málhák esetében.

- Ha utast szállítasz, meg fogja köszönni a háttámlát ami a top-case-n van, abban biztos vagyok.

- Ha eldől a gép, megvédheti a blokkot, műanyag idomokat a karcolódástól.

Negatívumok:

- Drágák. Egy három részes szett, 250- 300.000 Ft., ami nem kevés pénz.

- Kicsit macerás le, ill. felszerelni őket, nem kell hozzájuk egy fél nap, de azért nem is pár perc, mint egy szoft málha esetében.

- Ha több motoron szeretnéd használni őket, nem fog menni, meg kell venned a szükséges kereteket, tartó rendszert. Ha eladod a motorodat, és másik típust veszel, szintén lesz plusz költséged.

- Balesetkor nagyobb az esélye, hogy a doboz okoz sérülést, mint a soft tárolók esetében.

- Nehezek. Nekem talán ez az egyik legnagyobb ellenérvem, 20 kiló bizony nagyon- nagyon sok, az én gépemnek majdnem egy tizede. Márpedig arra törekszünk ugyebár, hogy minél könnyebb vassal guruljunk, egy hosszú túra során minden egyes dekát érezni fogsz a nap végén, nemhogy 20, azaz 20 kilót...

Ez mind szép, de akkor mégis, mi legyen?

Eddig az elmélet, de akkor mi legyen a gyakorlatban? Elég sokat rágódtam a kérdésen, jelenleg ott tartok, hogy ötvözni szeretném a két típus előnyeit, és lehetőség szerint minél inkább csökkenteni a hátrányokat.

A motoromon egy gyári top- case volt átadáskor, eladói tanácsra így kértem, és nem bántam meg, jó döntésnek bizonyult. Kétségtelenül kényelmes, praktikus, gyors módja a sisak, kabát, esőruha, stb. tárolásának. Zárható, úgyhogy ezzel sincs gond. Műanyag, szóval nem különösebben nehéz, és egyáltalán nem érzem, hogy megváltoztatta volna a motor súlyelosztását. Rövidebb, egy- két napos túrákra szerintem elegendő lesz, főleg akkor, ha a sisakot a motorhoz rögzítem és nem benne tárolom. Szerencsés vagyok, mert van a gépen egy másik, 22 L- es tároló ott, ahol hagyományosan a tanknak kellene lennie: nagyon sok apróságot elnyel, sőt, egy kisebb hátizsák sem okoz gondot neki.

Hosszabb túrákra venni fogok két kb. 25- 30 L- es soft nyeregtáskát, így mindennel együtt kb. 120 L tároló kapacitásom lesz. Hogy ez mire elég, majd kiderül, beszámolok majd a tapasztalataimról. A hétköznapok során a nyeregtáskákat le fogom venni, marad csak a doboz, hosszabb utakra meg pár perc alatt feldobom a nyeregtáskákat. Igen, tudom, nem éppen design- díjas megoldás lesz, viszont praktikus megoldásnak ígérkezik. Meglátjuk.